30 perc sok idő

Miután megették a vacsorát, az anyja azt kérdezte:
- Jól érzed magad? Olyan sápadt vagy.
- Persze. – feleli ő.
- Szerintem menj és feküdj le, hogy holnap kipihent legyél.
- Egyetértek! – szól közbe az apja is.
- Rendben. – mondja, és elindul kifelé a konyhából.
Látja, hogy a szülei már nem figyelnek rá, ezért halkan leemel egy éles konyhakést a mágnesrúdról. A zsebébe rejti, majd felmegy a szobájába, és ruhástól befekszik az ágyba. A kést a párnája alá rejti. Elgondolkozik az élet értelméről, és közben elalszik. Amikor felébred, egy ideig üveges tekintettel figyeli az ablakon befolyó holdsugarakat, és rövid idő múlva, az órája foszforeszkáló számlapjára néz. 23:30 van. Nemsokára eljön az ő ideje. Csak győzze kivárni. 30 perc sok idő, hogyha valaki nagyon vár valamit. Fél órával később, pontban éjfélkor, csendben kilopózik a szobája ajtaján, és szülei hálószobája felé indul. A padlódeszkák megreccsennek lába alatt, de nem törődik vele.
- Úgysem ébrednek fel. – gondolja magában.

Odaér a hálószobához, és elfordítja, az ajtó gombját. Kitárja az ajtót, és pontosan azt látja, amire számított. A szülei védtelenül fekszenek az ágyban, és az a valami föléjük hajol. Pontosan, mint az egy héttel ezelőtti látomásában. Elő veszi a kést, és egy apró üvegcsét, amit egy alkalommal a templomban töltött meg szenteltvízzel. Lecsavarja a kupakot, és ráönti a hideg pengére az üveg tartalmának a felét. A másik felét legurítja a torkán, és érzi, hogy erő árad szét végtagjaiban. A neki háttal álló lény felé lép, és felemeli, az ekkor már neonzöld színben játszó pengét. A lény talán megérzi a jelenlétét, mert hátrafordul. Belemártja a pengét a szörnybe, és a szenteltvíz hangosan felsistereg. Anyja nyugtalanul a másik oldalára fordul, de nem ébred fel. Újra és újra ellenfelébe szúrja a kést, mígnem az holtan esik össze. A lény még hörög egy utolsót, majd szájából, köd kezd gomolyogni. Szépen lassan beburkolja a halott testet, majd szertefoszlik, és a hullával együtt eltűnik. Ekkor a fiú győzelem ittasan egy csókot nyom anyja arcára, majd kimegy a szobából, és becsukja maga mögött az ajtót. Ezután lemegy a konyhába, és visszateszi a kést a helyére.

Lassan felballag az emeletre a szobájába, és közben mosolyog. Bemegy a szobájába és lefekszik az ágyába. Lehunyja szemét, és mély pihentető álomba merül. Már nem láthatja, hogy a halott lény társa, aki végig láthatatlanul állt a sarokban és végig nézte az eseményeket, átlebeg a falon és megáll az ő ágya felett. Kicsit gondolkodik, majd karmos mancsát a fiú torkára szorítja, és megfolytja. Hosszú nyelvével felszippantja a halott fiú lelkét, majd visszatér a szüleihez, és őket is megöli. Jóllakottan, elégedetten, kisuhan a házból a hold felé, és közben arra gondol, hogy a démoni világ ismét három lélekkel erősödött…